Digitalizáció és adózás – változások küszöbén állunk

A digitalizáció alaposan felforgatja a társaságok működését, iparágakat formál át, amelyet a nemzetközi adórendszer is követni kíván. A globálisan összehangolt lépések az egyes országok szabályozására és adóbevételeire is hatással lesznek, bizonyos lépésekkel a cégek is felkészülhetnek a tervezett változásokkal párhuzamban.
Miért kell változtatni az adórendszeren?
Széles körben ismert, hogy a fennálló globális társasági adórendszer – mely a gazdasági tevékenység adóztatása esetében az egyes országokban azonosítható fizikai jelenlétre (telephely) épült – újragondolásra szorul.
A digitális gazdaság térnyerése minden szektorban jelentős, emellett a változtatás időszerűségét néhány tényező tovább erősíti, például a Covid-19 utáni gazdasági helyreállítás finanszírozási igénye, annak felismerése, hogy a digitális adóztatás országonkénti megoldása esetleges kettős adóztatáshoz, következetlenségekhez és folyamatos bizonytalansághoz vezet. Mindemellett minden vállalkozás egyre digitalizáltabbá válik, így önmagában az egyes digitális szolgáltatások adóztatása nem jelent megfelelő választ.
Az adójogszabályok globális módosításának tervezett lépései
Az OECD nagy lendülettel fogott neki a globális adórendszer átfogó átalakításhoz, ezt összegzi az idén nyáron kiadott nyilatkozata a („Gazdaság digitalizációjából eredő adózási kihívások kezelésének két pilléres megoldásáról”). Az OECD és a G20 országok jövőbeli nemzetközi adózással kapcsolatos jövőképét immár több mint 130 ország el is fogadta. A két pillér az alábbiak szerint épül fel:
Első pillér: A nyereségek és adóztatási jogok méltányosabb elosztása, átcsoportosítása azokra a piacokra, ahol egyes nagy multinacionális vállalatok („Multinacionális vállalatcsoportok”) tevékenykednek és nyereséget termelnek.
Második pillér: Globális (társasági) minimumadó
A két pillér részletes kidolgozásához átfogó munkára van szükség, emellett politikai és technikai akadályokra is lehet számítani. Az OECD ambiciózus terve szerint október végéig sor kerül a részletes szabályok kidolgozására, ezt követi a többoldalú egyezmények, jogalkotási modellek szövegezése 2022 elejéig. Így várhatóan az egyes országok jogrendjébe 2022 folyamán kerülhetnek be ezek a szabályok, melyeket már 2023-tól lesz lehetőség alkalmazni.
Mekkora lehet az átalakítások következtében érintett adóbevétel?
Az OECD becslése szerint a vállalati nyereségekből kb. 100 milliárd dollárnyi összeg országok között újrafelosztását érinti az első pillér, a globális minimumadóval együtt pedig az újra allokálható adóbevétel kb. 150 milliárd dollárral nőhet.
Hogyan működik majd az új adórendszer és kire vonatkozik az első pillére?
Az OECD által tervezett Első pillér ott biztosítana adóztatási jogot, ahol a végfelhasználók részére a digitális termékek értékesítésére vagy a digitális szolgáltatások felhasználására sor kerül. Így a termékek és szolgáltatások piaci (hozzáadott) értéke a fogyasztás, nem pedig az előállítás helyéhez igazodna.
Ez óriási fordulatot jelent a jelenlegi társasági adó szabályozáshoz képest. A jelenlegi adózás nem alkalmas a digitális szolgáltatások profitjának az adóztatására, hiszen a profit a digitális világban jellemzően nem csak ott képződik, ahol a nemzetközi vállalatcsoport fizikai jelenléttel, állandó telephellyel rendelkezik.
Gondoljunk csak arra, hogy a digitális szolgáltatások esetében a hozzáadott érték az alkalmazott algoritmusok, a felhasználók adatai, az értékesítési funkciók és know-how kombinációjából adódik. Például a felhasználó hozzájárulhat az értékteremtéshez a vásárlói preferenciái megadásával (lájkol egy oldalt) egy közösségi médiában. Ezt az adatot használják fel később bevételszerzésre irányított hirdetések segítségével. A kapcsolódó profit jellemzően nem a felhasználó országában vagy a hirdetés országában kerül adóztatásra, hanem például abban az országban, ahol a hirdetési algoritmusokat kifejlesztik. Emiatt a felhasználó hozzájárulásából származó profit figyelmen kívül marad a társasági adóztatás szempontjából.
Az első pillér szabályai az alábbi esetekben lesznek irányadóak:
A multinacionális vállalatcsoport globális árbevétele meghaladja a 20 milliárd, nyereségessége pedig a 10 milliárd eurót.
Az allokálandó nyereség összege még meghatározandó, de várhatóan a nyereség 20-30%-át teszi ki, továbbá
A multinacionális vállalatcsoportnak legalább 1 millió eurót kell származtatnia az adott országból (a kisebb, éves 40 milliárd euró alatti GDP-t termelő gazdaságok esetén, ez az érték 250.000 euró lesz)
Hogyan működne majd az új adórendszer második pillére?
Az OECD által körvonalazott második pillérrel egy globális, minimális adókulcs kerül bevezetésre. Jelenlegi tervek szerint ez a minimális adókulcs 15%. Amennyiben valamely országnak ezen küszöbérték alatti a társasági adókulcsa (lásd Magyarország, ahol a törvényes társasági adókulcs 9%),úgy más országok kiegészítő adó érvényesítésére lesznek jogosultak. Utóbbi akkor lenne érvényesíthető, ha egy multinacionális vállalatcsoport globális árbevétele meghaladja a 750 millió eurót.
Egy leegyszerűsített példán keresztül szemléltetve, ha egy belföldi vállalkozás 9% társasági adót fizet, a 9% és a 15% közötti különbözetet a magyar cég külföldi anyavállalatának kellene megfizetnie a külföldi társasági adóbevallásán keresztül. Ráadásul a globális minimumadó esetében effektív adókulcsról van szó, azaz a belföldi vállalkozások által az adott évben ténylegesen megfizetett adó és az adóalap hányadosáról, így ha a magyar társasági adóban a vállalkozás például adókedvezményre lenne jogosult, az emiatt belföldön „megspórolt” adó végső soron egy más ország költségvetésébe folyna be. A minimumadó bevezetése előrevetíti – ahogy erre a magyar pénzügyminisztérium nyilatkozata is rávilágított -, hogy a kedvezőbb adókulccsal nagyobb beruházásokat és befektetéseket is bevonzó államok, mint például Magyarország is, a várható változás miatt a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetnek.
Mit tehetnek most a társaságok a globális adószabályok kapcsán?
Októberben derülnek ki újabb részletek a globális adószabályokkal kapcsolatban, azonban a trend már látszik, amely alapján az alábbiakat érdemes tenni vállalati oldalon:
Áttekintendőek a nemzetközi adóstruktúrák és a kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek, annak érdekében, hogy naprakész és megbízható információk álljanak rendelkezésre a vállalatcsoport globális tevékenységével kapcsolatban. Ehhez a multinacionális vállalatcsoport legutóbbi transzferár jelentése megfelelő kiindulópontot adhat.
Tesztelendők a vállalatirányítási, információs rendszerek. Az egyes országok adóhatóságai közötti digitális információcsere már fejlett szintet ért el és ez a folyamat még gyorsulni fog.
Adózási információra vonatkozó adatszolgáltatások. Számos országban már érvényben vannak az adópolitikára és egyes adózási információra vonatkozó adatszolgáltatási szabályok. Ezek bővülése várható, így célszerű a vállalati szabályzatok kidolgozása, tesztelése.
Hogyan hangolhatóak össze az adószabály-változások minden országban?
Nyilvánvalóan óriásiak a kihívások az ilyen léptékű változtatások bevezetésénél.
Az összes érintett országban olyan jogszabályokat kell elfogadni, amely a globális adópolitikát érvényre képes juttatni. Mindez érinteni fogja többek közt a forrásadó-szabályokat, a számviteli eredmény és a nyereség meghatározását, az adómentességeket, az országok közötti vitarendezési eljárásokat, a kettős adózás elkerülését.
Kihívás maga az ütemterv betartása is, minél hosszabb ideig tartanak a tárgyalások, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyes országok vagy régiók szerinti intézkedéseket vezetnek be. Az EU beleegyezett, hogy elhalasztja a tervezett EU szintű új digitális adószabályok bevezetését , míg az OECD által végzett munka folyik, viszont nem vállalt kötelezettséget a szabályozás visszavonására. Európán belül ugyanakkor Írország, Magyarország és Észtország is az OECD Két pilléres megoldási javaslatával szemben foglalt állást. Az USA belföldi politikai kihívásokkal küzd a globális adózási megoldás bevezetésével kapcsolatban, miközben a helyi kivételek nélküli bevezetést támogatná.
Az előre látható, hogy kemény technikai és politikai viták következnek. A jelenlegi szabályok nem vezetnek fenntartható eredményhez, ezért változásokra van szükség, miközben sokféle szempontra kellene tekintettel lenni. A gazdaság tovább fejlődik a digitális technológiák fejlesztésével és üzleti bevezetésével, így egy olyan megoldás megtalálása a cél, amely a jelenlegi globális adórendszernél sokkal alkalmasabb kereteket biztosít a következő 50 évre.
Úgy tűnik, az, hogy a jövőben hogyan fogunk adózni a társaságok szintjén Magyarországon, már nemcsak a magyar érdekek mentén kerül vizsgálatra, hiszen rendkívül erős a nemzetközi politika és a nemzetközi szervezetek részéről tapasztalható befolyásolás igénye az egységes megközelítésre. Mint minden egységes rendszernek, úgy egy globális társasági adórendszer kialakításának is lesznek pozitív és negatív hatásai; a fontos az, hogy a magyar adórendszer mind rövid, mind hosszú távon képes legyen adaptálódni, és az előre jelzett negatív hatásokat ellensúlyozni.