1. Mi a teendő akkor, ha a gazdálkodó a koronavírus járvány miatt a kötelezettségeit nem tudja határidőben befizetni?
   2. Ha a vállalkozások a veszélyhelyzet miatt nem tudják időben teljesíteni a bevallási, befizetési kötelezettségeiket kiesnek-e a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA) vagy a megbízható adózók köréből?
   3. Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert például igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok élhet-e igazolási
   4. Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?
   5. Hogyan kell eljárnia annak az egyéni vállalkozónak, aki maga is karanténba került,
   6. Mi a módja a fizetési kedvezmény kérelmezésének? Van-e speciális szabály, eljárás, igazolási forma arra az esetre, ha a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki?
   7. Ha az adott vállalkozás a járvány alatt teljesen fizetésképtelenné válik, jogosult lesz-e valamilyen kedvezményre, élhet-e méltányossági kérelemmel?
   8. Mi a fizetési kedvezmény kérelmezésének menete, illetve kérhető-e a 10 ezer forint eljárási illeték elengedése, ha ennek megfizetése is terhet jelent a vállalkozásnak?
   9. A folyamatban lévő részletfizetését nem tudja az adózó a járványügyi helyzet miatt tovább teljesíteni. Vonatkozik-e rá a kormány által kihirdetett moratórium, illetve kérhet-e újabb kedvezményt?
   10. Ha február 18-án megküldte a NAV az adózónak az értesítést a szocho-tartozás végrehajtásáról, vagy a tételes adó tartozás miatti végrehajtásról (bankszámlán lévő inkasszóról van szó), akkor szünetel-e a végrehajtás a Rendelet tükrében?
   11. A R. 1. § (10) bekezdése szerinti veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységbe történő besorolásnál a törzsadatban feltüntetett főtevékenységtől teljesen függetlenül kell a tényleges főtevékenységet érteni? Hogyan kell igazolni a NAV számára, hogy az adott tevékenységből származott a Rendelet hatályba lépését megelőző hat hónapban a vállalkozásnak a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 százaléka? Ezt a kedvezmények igénybe vételekor nem, csak egy esetleges ellenőrzéskor kell bizonyítani?
   12. A Rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetés szabályát valamennyi, a NAV-nál nyilvántartott, 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti tartozásra alkalmazni kell, vagy csak azon adózóknál kell alkalmazni, akik a Rendelet hatályba lépésének napján kisadózó vállalkozásnak minősülnek?

JÁRULÉKOK
1. Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély, kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?
2. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
3. A járványügyi helyzetre tekintettel mentesülhetnek-e vagy kaphatnak-e részletfizetési kedvezményt az egészségügyi szolgáltatási járulékra, illetve a személyi jövedelemadóra a magánszemélyek?
4. Számíthatnak-e arra a magánszemélyek, hogy az előző kérdésben említett közterheknél az állam automatikusan elengedi tartozásukat, illetve kérhetnek-e adómérséklést, elengedést?
5. A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a biztosított jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, de csupán a 4%, legfeljebb a 7 710 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a foglalkoztatónál marad (ami egyéb bevételként kell elszámolnia), vagy csak ezt az összeget (4%) kell levonnia, ezáltal a munkavállaló nettó bére növekszik?

JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEK
1. Egy katás egyéni vállalkozó 2020 februárjában már mentesített tevékenységet folytatott (fodrász), márciusban azonban kibővítette tevékenységi körét egy olyan tevékenységgel, amit a Rendelet nem mentesít (futár), hogy legyen bevétele (tehát nem adóelkerülés volt a célja). Kérdés, hogy ebben az esetben sem kell a tételes adót megfizetni?
2. Az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. március 12-ig nem fizette meg a február havi tételes adót, mentesül-e a Rendelet 1. § (8) bekezdése alapján az adófizetés alól, vagy tartozását az 1. § (9) bekezdése értelmében a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól pótlékmentesen, 10 havi részletben fizetheti-e meg?
3. A Rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetési szabály vonatkozik-e azokra a Katv. szerinti, 2020. március 1-je előtt esedékessé vált tartozásokra, amelyeket 2020. március 1-jét követően megfizettek?
4. A veszélyeztetett ágazatban működő kifizetőnél foglalkoztatottak teljes körére vonatkozik-e a Rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezmények érvényesítése vagy csak meghatározott foglalkoztatotti körre?
5. A Rendelet alapján az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti ekho megfizetése alól is mentesül a kifizető?
6. A veszélyhelyzetre tekintettel biztosított járulékkedvezmény „érvényesítését” a családi járulékkedvezmény érvényesítése előtt vagy után kell érvényesíteni?
7. A „kedvezmény” a ’08 bevallásban vagy egyéb adatszolgáltatásban jelenik meg?
8. A Tbj. 26. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásokból, például a GYED-ből le kell vonni a nyugdíjjárulékot?
9. A Rendeletnek a katásokra vonatkozó mentességi szabálya minden katás vállalkozásra vonatkozik, vagy csak az egyéni vállalkozóknak nem kell fizetni tételes adót március-június hónapokra, ha mentesített tevékenységet végeznek?
10. A Rendelet 1. § (7) bekezdése alapján az 1. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési kedvezmény csak a kivásokra vonatkozik? Ha egy katás vállalkozás foglalkoztat egy munkavállalót, akkor neki meg kell fizetni a járulékokat?

KATA
1. Ha a kisadózó vállalkozás nem tudja befizetni a havi tételes adót (kata) a jelenlegi helyzet miatt, a 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt elveszíti-e év végén kata-alanyiságát?
2. A kisadózó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét a kialakult veszélyhelyzet miatt. Ha a veszélyhelyzet elmúltával még ebben az évben újrakezdi a vállalkozását, akkor lehetősége lesz-e rá, hogy újra „katázzon”?
3. Ha van más olyan tevékenysége a kisadózónak, amire nem terjed ki a mentesítés, annak hogyan kell eljárnia?

KIVA
1. Minden, a Korm. rendeletben felsorolt ágazatban tevékenykedő kisvállalati adóalany munkavállalóját egyformán érintik a könnyítések, vagy szükséges-e különbséget tenni aszerint, hogy az alkalmazott a munkáltató főtevékenységének körében vagy azon kívül látja el feladatait?
2. A teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kiva alól a Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése alapján?

SZÁMLÁZÁS
1. A koronavírus-járványra való tekintettel elmaradó rendezvényre megváltott jegyek visszaváltásakor hogyan jár el helyesen a rendezvényszervező? Szükséges-e valamilyen bizonylatot kiállítania a jegy visszaváltásakor?
2. Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

SZJA
1. Az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásával keletkezik-e adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a megfizetést átvállaló személynek, szervnek?
2. Az adószámos magánszemély, aki fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz, azonban a tevékenységét nem tudja végezni, mert az összes foglalását visszamondták, visszamenőlegesen megszüntetheti-e a tevékenységét? Ha év közben megszünteti a tevékenységét, fizethet-e kevesebb tételes adót?
3. Milyen adózási vonzata van annak a jótékony célú gyűjtésből származó bevételnek, amit a járványhelyzet miatt bajba jutott magánszemélyeknek, vállalkozásoknak ajánlanak fel?
4. Várható a személyijövedelemadó-bevallás és -fizetés határidejének meghosszabbítása?

Forrás: NAV