Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az Országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – közölte kedden a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

Ez az egyik pont, ahol a törvény kapcsán üdvözölni lehet, hogy egy rossz gyakorlatot igyekeznek felszámolni. A korábbi szabályozás egyik magyaros folyománya ugyanis az volt, hogy a családok igyekeztek kihasználni az adómentes sávot, így jellemzően a gyerekek, a szülők és a nagyszülők is őstermelők voltak, és a bevételeket annak a „kontójára számolták el”, akinek az adómentes értékhatárig még volt kerete. A nonszensznek nevezhető állapot változtatását a kamara régóta szorgalmazta, ráadásul a nemzetközi példák is azt mutatták, hogy minden szempontból előnyösebb, ha a családi gazdaságok az adózási kedvezmények miatt nincsenek „szétszabdalva”.

Eddig egyébként kétféle működési forma között választhattak a kistermelők, az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, az elfogadott jogszabály értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága (ÖCSG) áll majd rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki. Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint. A miniszter azt hangsúlyozta, az új törvénynek köszönhetően jöhet létre az őstermelők családi gazdasága, amely komoly lehetőség a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének szempontjából.

Új minősítő kategóriaként megszülethet a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) is. Ilyen formában azon gazdasági társaság vagy szövetkezet működhet, aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is. Fontos ugyanakkor, hogy a CSMT-knek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

Így adózhatnak az őstermelők

Az őstermelők adózása a mostaninál sokkal kedvezőbb lesz. Egyrészt jelentősen növekszik majd a mostani évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére (jelenleg 966 ezer) értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.

Az őstermelők továbbra is alkalmazhatják a tételes költségelszámolást, ám a javaslat alapján úgy tűnik, hogy az érintettek sokkal jobban járnak, ha a számlák gyűjtögetése helyett az átalányadózás választják. A jövőben ugyanis az átalányadózást 10 százalékos jövedelem- és 90 százalékos költséghányaddal lehet alkalmazni.

Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. Ha az értékhatárokat a minimálbérhez kötik, az a termelők számára azért is előnyös, mert így gyakorlatilag évről évre növekszik az adómentes- vagy kedvezményes adósáv értéke.

Az is komoly kedvezmény, hogy az éves minimálbér ötszöröséig (ez a 2020-as minimálbérért nézve megközelítőleg 10 millió forint) az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szochót.

Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el, szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10 százaléka után kell személyi jövedelemadót fizetni. A NAK azt is elérte, hogy az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.

Forrás: privatbankar.hu