Sok vállalkozó most szembesült azzal, hogy tagja az Agrárkamarának és fizetnie kell
2020-ban először az agrárkamara maga számolta ki, mennyit kell befizetniük a tagoknak. A kamarai tagság törvényileg kötelező bármilyen, mezőgazdasággal vagy élelmiszeriparral kapcsolatos vállalkozói tevékenységi körrel rendelkező vállalkozónak. A kamarához milliárdok folynak be tagdíjakból, pedig nagyon sokan tartoznak.
Januárban küldte ki az agrárkamara az egyenlegközlő leveleket a tagjainak, és elég sok embert ért kellemetlen meglepetés – akadt, aki számára a tagdíjhátralék mértéke volt újdonság, mások számára pedig már eleve az is újdonság volt, hogy ők is tagjai az agrárkamarának (teljes nevén Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, rövidítve NAK).
Ami az előbbi problémát illeti, 2020 volt az első év amikor a NAK készítette el a tagok tagdíjbevallását (ahogy már a NAV készíti a személyijövedelemadó-bevallás, illetve egyre több adóbevallás-típus tervezetét a vállalkozók számára). Normál helyzetben a bevallási és fizetési időszak nyár közepén lett volna, de ezt a járvány miatt még tavasszal kitolták őszre, egész pontosan októberre. A tagok így október elsejétől nézhették meg az elkészült bevallásukat a kamara elektronikus ügyintézési felületén.
A kamara szerint a most kiküldött egyenlegközlő célja a (korábbi) tartozások ismertetése, ezzel összefüggésben új tagdíj megállapítására most nem került sor.
Ez persze nem jelenti, hogy ne érhetett volna senkit meglepetés – például azokat, akik valamiért elmulasztották az októberi bevallási időszakot.
Az utóbbi helyzet – vagyis, hogy valaki egyszer csak megtudja, hogy tagja a kamarának – azért állhat elő, mert az agrárkamarai tagság bizonyos vállalkozói tevékenységekkel kötelező, attól függetlenül, hogy az érintett vállalkozó beregisztrál-e a kamarához.
Ha a NAK valamilyen külső, közhiteles forrásból úgy értesül, hogy egy vállalkozó vagy vállalkozás a tagja kellene, hogy legyen, de nem az, akkor felveszi a tagjai közé és kiírja a tagdíjakat.
A kamara külön értesítést küld arról, ha valakit felvesznek a tagjegyzékbe, szóval elvileg nem érhet senkit meglepetésként, hogy tagdíjat kell fizetni – már legalábbis az után, hogy meglepődött a tagság tényén.
Ugyanígy a megállapított tagdíjak utólagos módosítására is sor kerülhet.
Azoknak, akiket újdonságként ért, hogy tartoznak a kamarának, a NAK nem sok időt hagyott. Az egyenlegközlő leveleket januárban postázták, a megállapított tartozásokat alapesetben február 15-ig kellett rendezni. Aki vitatta a megállapított tagdíjat vagy valamilyen kedvezményt akart igénybe venni, az október 31-ig kérhet felülvizsgálatot – de ebben az esetben kapásból 20 százalék pótlékot is ki kell fizetnie. A február 28-ig kiegyenlítetlen tagdíjtartozásokra 5 százalék késedelmi pótlék is ráugrik.
A kamara az egyenlegközlő levélben nem mulasztotta el figyelmeztetni az érintetteket, hogy a tagdíj köztartozásnak minősül, amit a NAV adók módjára behajt – 10 ezer forint behajtási pótlékkal megfejelve.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a kamarai tagság hivatalos vállalkozási tevékenységi körök függvénye, nem pedig azé, hogy a cég vagy a vállalkozó valóban végzi-e azt a tevékenységet. Márpedig mind a vállalkozók, mind a jogászok hajlamosak nyakra-főre felvenni-felvetetni tevékenységi köröket, „egyszer még jól jöhet” alapon.
Ez általában igaz, legalábbis nem származik kár abból, hogy egy vállalkozásnak millió bejegyzett tevékenységi köre van – kivéve, ha azok alapján agrárkamarai tagkötelezettség áll elő. Ami nem nehéz, lényegében a teljes mezőgazdaság és élelmiszeripar a kamara alá tartozik, így a tevékenységi körök rendkívül széles palettája kamarai tagságra kötelez.
Szóval nem jó ötlet habókra felvenni a tevékenységi körök közé például az ásványvízgyártást, mert az az italgyártás ágazat alá tartozik, ami NAK-felségterület. És az is nagyot téved, aki azt gondolja, az agrárkamarának nincs köze az édességgyártáshoz, vagy a kenyérsütéshez – mert van, minthogy ezek az élelmiszergyártás alá tartoznak.
Az agrárkamara fennhatósága ennek megfelelően hatalmas, a szervezet körülbelül 360 ezer tagot számlál.
Már bankkártyával is be lehet fizetni
„Az egyenlegközlők kiküldése után érkeznek megkeresések a kamara ügyfélszolgálatára, ezek közül sok esetben kiegészítő, magyarázó információt kérnek és kapnak tagjaink, akik végül jellemzően rendezik elmaradásukat” – közölte a NAK a hvg.hu-val.
Érkeznek olyan megkeresések, amelyek magát a tagság tényét vitatják, de ezek az esetek jellemzően a vonatkozó jogszabályok hiányos ismeretéből fakadnak
– állítja a kamara, amely szerint „természetesen előfordulnak jogos panaszok is, de ezért is kérjük a levélben tagjaink visszajelzését. Ilyenre leggyakoribb példa, hogy egy korábbi tagi befizetés nem volt egyértelműen azonosítható és azt a befizetési bizonylat másolatának megküldésével helyre lehet igazítani”.
Akadnak olyanok, akik inkább nem akadékoskodnak, a szoros határidőktől, illetve a pótlékoktól megrettenve gyorsan befizetik a NAK által megállapított hátralékot – mondja a hvg.hu-nak érintett vállalkozásokkal is foglalkozó könyvelő. Szerinte a megállapított tagdíj felülvizsgálata sem egyszerű mutatvány. A tagdíjbevallási időszakban a bevallásokat akár online is el lehet fogadni, lehet korrigálni, utóbbihoz szükséges igazolások online megtehetők. Pótlólagos igazolásokat a bevallási időn túl azonban nem lehet online beküldeni, így a felülvizsgáltatás rendkívül bonyolult, főleg, ha könyvelő intézi, nem maga a vállalkozó.
A NAK ígérete szerint e téren és több más területen is tervezik az online szolgáltatásaik bővítését.
A 2020-tól már bevezetett könnyítések közül a kamara azt említi, hogy 50 millió forintos árbevételig a kamarai tag könyvelője is (azaz nincs feltétlenül szükség könyvvizsgálóra ehhez, mint korábban) igazolhatja az árbevételt csökkentő tételeket. A tagdíjakat pedig már bankkártyával is be lehet fizetni.
A kamara a tagdíjfizetés hogyanjáról és mikéntjéről igyekszik a tagokat a lehető legtöbb fórumon tájékoztatni – állítja a NAK.
Sávos, bevétel alapú a tagdíj
A nagy kérdés persze, hogy mennyi az annyi, vagyis mennyi kamarai tagdíjat kell fizetni. Az iparkamara esetében a helyzet egyszerű, minden vállalkozásnak 5 ezer forint hozzájárulást (nem tagdíjat, olyan nincs) kell fizetnie a megyei kamarának, ami annak 10 százalékát továbbítja az országos kamarának.
Az agrárkamarának ezzel szemben árbevétel-arányos tagdíjat kell fizetni, ráadásul a tagdíj alapja számtalan kedvezménnyel csökkenthető. Vagyis a tényleges fizetendő tagdíj mértékének kiszámítása egyáltalán nem triviális feladat – cserébe legalább nem az a helyzet, mint az iparkamarai hozzájárulással, amit fillérre egyformán fizet a csőd szélén álló katás egyéni vállalkozó és a milliárdos profitot csináló tőzsdei cég.
Az agrárkamarai tagdíj sávos, az alábbiak szerint számítódik:
I. tagdíjfizetési osztály 0 forinttól 600 ezer forint tagdíjalapig 2 000 forint,
II. tagdíjfizetési osztály 10 millió forint tagdíjalapig 5 000 forint,
III. tagdíjfizetési osztály 50 millió forint tagdíjalapig 30 000 forint,
IV. tagdíjfizetési osztály 150 millió forint tagdíjalapig 150 000 forint,
V. tagdíjfizetési osztály 400 millió forint tagdíjalapig 400 000 forint,
VI. tagdíjfizetési osztály 750 millió forint tagdíjalapig 750 000 forint,
VII. tagdíjfizetési osztály 750 millió forint tagdíjalap felett 1 000 000 forint.
Nagyon sok tagdíjjal tartoznak a kamarának
A másik nagy kérdés, hogy ezekből a tagdíjakból – meg úgy általában – mennyi bevétele van a kamarának. A 2020-as mérleg még nem nyilvános, 2019-ben a NAK-nak összesen 18 milliárd forint bevétele volt, amiből 10,1 milliárdot tettek ki a különféle feladatspecifikus állami és uniós támogatások, 7,6 milliárdot pedig a tagdíjak.
Ami a kamara vagyoni helyzetét illeti, 2019 végére 12,5 milliárd forint vagyont könyveltek, amiből csak 4,6 milliárdot tettek ki a befektetett eszközök. A maradék vagyon egy nagyon jelentős része, 3,7 milliárd pénzeszköz volt, annak is nagy része különféle támogatásokból származott és elkülönített banki betétszámlákon pihent.
A vagyon további vaskos szeletét, 3,2 milliárd forintot tettek ki a követelések, azokon belül főként tagdíjkövetelések. A kamarai tagdíjakat ugyanis évekig nagyon sok vállalkozás nem fizette valami lelkiismeretesen, legyen szó bármelyik kamaráról. A kamarák most már komolyabban veszik a tagdíjak beszedését, illetve az elmaradásokat most már az adóhatóság hajtja be. A NAK esetében 2019 végén 6,2 milliárd forint tagdíjkövetelésről van szó. Ez a hatalmas összeg azért nem jelent meg a végső mérlegben, mert 450 millió forintról maga a kamara állapította meg, hogy túlfizetés lenne, 3,2 milliárdot pedig levontak értékvesztésként.
Százmilliókat visz el a jégkármérséklés
A NAK 2019-ben közel egymilliárd forinttal kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt, szóval az évet csinos pluszban zárta. A kiadási oldalon messze a legnagyobb tételt, mindent összeadva 9,8 milliárd forintot a személyi jellegű kifizetések tették ki. Igaz, az agrárkamara rengeteg embert foglalkoztat ilyen-olyan formában. Az azévi átlagos állományi létszám már közel 1200 fő volt. Ebben nincs benne a több mint 1200 megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ember, melyből 972 fő a jégkármérséklő rendszer üzemeltetésében közreműködő generátorkezelők száma volt.
A kamarákkal kapcsolatban fel szokott merülni, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk, vagy legalábbis nem pénzkidobás-e ennyit rájuk költeni, és költetni a vállalkozásokkal. Különösen, ha mondjuk az országos iparkamara elnöke véletlenül pont az önkormányzatokat megillető adóbevételek elengedéséért lobbizik az ellenzéki önkormányzati vezetők ellen hadat viselő kormánynál, miközben a maga kamarai hozzájárulását eszébe sem jut elengedni. Az biztos, hogy az agrárkamarának van egy nagyon látványos és nagyon kézzel fogható feladata: a JÉGER nevű országos jégkármérséklő rendszer üzemeltetése. Itt nem csak sok száz generátorkezelőről van szó –
2019-ben közel félmilliárd forint ment el ezüst-jodid hatóanyagra (ezt a jégképződést gátló anyagot juttatja a légkörbe a rendszer).
A kamara amúgy klasszikus kamarai feladatokat lát el, információkkal, képzésekkel, szolgáltatásokkal (térítésmentesen vagy elvileg nyomott áron) segíti az ágazati szereplőket. Illetve működteti a falugazdász-hálózatot, a kamara adja ki és érvényesíti az őstermelői igazolványokat, ellátja a helyi földbizottsági feladatokat földforgalmi ügyekben stb. És persze politikai lobbitevékenységet lát el – ehhez a szükséges összeköttetésekkel kétségkívül rendelkezik, a szervezet elnöke ugyanis 2013-as megalakulása óta Győrffy Balázs. Aki eközben 2010 óta országgyűlési képviselő is a Fidesz színeiben.