Hogyan adózik az egyéni vállalkozó, ha airbnb-s szálláskiadással foglalkozik?

Cikksorozatunk előző részeiben áttekintettük, mi minősül rövidtávú szálláshely-szolgáltatásnak, közkeletű elnevezéssel airbnb-s lakáskiadásnak. Ismertettük azt is, hogy ez a tevékenység adószámos magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is végezhető. Kifejtettük az adószámos magánszemélyekre vonatkozó adózási szabályokat. Ebben a cikkben pedig az egyéni vállalkozókra vonatkozó előírásokat tekintjük át.

JÖVEDELEMADÓZÁS

A rövidtávú szálláshelyszolgáltatásból származó adókötelezettségét a bérbeadó kétféleképpen határozhatja meg:

1.

KATA-törvény (2012. évi CXLVII. törvény) alapján

Fontos leszögezni, hogy KATA adózási módot választó egyéni vállalkozók ingatlan bérbeadási tevékenységet nem végezhetnek. Pontosabban hosszú távú ingatlan bérbeadással nem foglalkozhatnak, ugyanakkor rövidtávú ingatlanbérbeadás (airbnb, booking stb.) megengedett a katás adózók számára is.

Ennek az adózási formának az a lényege, hogy minden hónapban be kell fizetni egy meghatározott összeget (ez lehet 25.000 Ft, 50.000 Ft vagy 75.000 Ft), cserébe az adózó mentesül jópár adónem és járulék megfizetése alól. Emellett nyilvántartási és bevallási kötelezettségei is nagyban egyszerűsödnek.

A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra is jogosultságot szerez. Azonban a mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.

Amennyiben az árbevétel az évi 12 millió forintot (vagy évközben létrejött vállalkozás esetén ennek időarányos részét) meghaladja, a felettes részre vonatkozóan 40%-os mértékű adófizetési kötelezettség is terheli a vállalkozót.

Fontos tudni, hogy a KATA-jogviszony nem leplezhet munkaviszonyt. Ennek ellenőrzésére a NAV folyamatos figyelmet fordít. Továbbá ezt a célt szolgálja a 2021.01.01-től bevezetendő szabályozás is, mely szerint ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 %-os mértékű adót fizet.

A KATA által kiváltott adók, járulékok:

  • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

Feltételei:

  • egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, BT, KKT választhatja
  • a bejelentkezés évében a vállalkozás nem szerezhet bevételt a 68.20 TEÁOR-szám szerinti tevékenységből (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) – ez nem azonos az airbnb-jellegű szálláshely-szolgáltatással!
  • nem választhatja az az adózó akinek 2 éven belül adószámát felfüggesztették vagy törölték, ill. az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapítottak meg

Bejelentkezni a KATA-törvény hatálya alá lehet:

  • induló vállalkozásnál a webes ügysegéden
  • már működő vállalkozás esetén a ’T101E bejelentő lap beküldésével

Összege:

  • egyéni vállalkozói jogviszony heti 36 órát elérő munkaviszony mellett (mellékállású e.v.): 25.000 Ft / hó
  • kiegészítő tevékenységet folytató (pl. saját jogú nyugdíjas) vállalkozó: 25.000 Ft / hó
  • egyéni vállalkozói jogviszony heti 36 órát el NEM érő munkaviszony mellett (főállású e.v.): 50.000 Ft / hó
  • magasabb összegű járulékalap elérése érdekében az adózó dönthet úgy, hogy nagyobb összegű adót fizet, ekkor havi 75.000 Ft-t kell utalnia KATA-adó címén

Nem kell az adót megfizetni azokra a hónapokra, amely hónap egészében:

  • a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona
  • fogvatartott
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette
  • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettség:

  • február 25-ig nyilatkozni kell a NAV felé az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, mely a ’KATA nyomtatványon teljesíthető
  • adatot kell szolgáltatni bevételt juttató bármely más személy nevéről és címéről, ha az ezen személytől megszerzett bevétel a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot

Arra is lehetőség van, hogy egy KATA-s egyéni vállalkozó, nem a vállalkozása keretén belül (hanem adószámos magánszemélyként) kínáljon bérbeadást, szálláshelyszolgáltatást. Ebben az esetben ugyanazt az adószámot kell használnia mindkét tevékenységére. A különbség annyi, hogy a bérbeadással kapcsolatos számláin nem tüntetheti fel a nyilvántartási számot, az „E.v.” és a „Kisadózó” szöveget. Fontos tudni, hogy a bérbeadás bevétele ebben az esetben is beleszámít az évi 12 milliós keretbe.

2.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint

Ebben az esetben a szálláshelyszolgáltató tevékenység bevétele egyéni vállalkozói bevétel lesz, melyből az adózó kétféleképpen számíthatja ki a jövedelmét: az átalányadózás szabályai szerint és a vállalkozói személyi jövedelemadózás előírásai szerint.

a.

Az átalányadózás szabályai szerint

Amennyiben a vállalkozás éves bevétele nem haladja meg a 15 millió forintot, átalányadózás választható.

Ilyenkor airbnb-jellegű tevékenység esetén a bevétel 60%-a számít jövedelemnek, és azután kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót.

Amennyiben kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóról van szó (pl. saját jogú nyugdíjas), a bevétel 75 %-a minősül jövedelemnek.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó mentesül a vállalkozói nyereség- és osztalékadó fizetése alól, valamint az osztalékalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetése alól.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó azonban nem mentesül az őt terhelő adók és járulékok megfizetése alól. Ezek alapja az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem.

Főállású átalányadózó vállalkozó fizetési kötelezettségei (bevételének 60%-a után):

  • 15% személyi jövedelemadó
  • 15,5% szociális hozzájárulási adó
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató (pl. saját jogú nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozó esetén mindössze 15% személyi jövedelemadót fizet az átalányba megállapított jövedelem havi összege után. 

b.

Adózás a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint

A vállalkozói  jövedelem   szerinti   adózást   alkalmazó   egyéni   vállalkozó   a   vállalkozói  tevékenységéből  származó  jövedelmét  a  vállalkozói  bevételből  az  elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.

Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen   bizonylatolt olyan kiadás  számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben és az szja-törvény rendelkezése szerint is elismert költségnek minősül.

A vállalkozói személyi jövedelemadó választásakor lehetőség van a személyes közreműködés ellenértékeként vállalkozói kivétet elszámolni. Ezt az összeget SZJA-, SZOCHO- és TB-járulék fizetési kötelezettség terheli:

  • 15 % személyi jövedelemadó
  • 18,5 % társadalombiztosítási járulék
  • 15,5 % szociális hozzájárulási adó

A főfoglalkozású (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozók számára a jogalkotó meghatározott egy minimumjárulék-fizetési kötelezettséget, amennyiben a vállalkozói kivét nem éri el ennek mértékét:

  • 15,5 % szociális hozzájárulási adó a garantált bérminimum 112,5 százaléka után
  • 18,5 százalék tb-járulék a garantált bérminimum 100 százaléka után

Ezen felül az éves jövedelme alapján az egyéni vállalkozó főszabály szerint vállalkozói szja és osztalékadó fizetésére kötelezett, mely adókat május 20-ig kell bevallania és befizetnie.

A vállalkozói személyi jövedelemadó alapját a vállalkozó a teljes bevételéből a költségek levonásával (korrekciós tételeket figyelembe véve) határozza meg. A vállalkozói szja mértéke 9 %.

A vállalkozói osztalékalapot az adózás után maradó vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani, korrekciós tételek figyelembe vétele mellett. Mértéke: 15 %.

Ezt a vállalkozói osztalékalapot 15,5 % szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli. A szocho-t azonban csak addig kell megfizetni, míg az egyéni vállalkozó éves bevétele el nem éri a minimálbér 24-szeresét (2020-ban ez az összeg: 3.864.000 Ft). Tehát ha az összes olyan jövedelem együttes összege, ami szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alá esik (munkabér, tagi jövedelem, osztalék, stb.), eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor az osztalék után már csak a 15%-os SZJA fizetendő.

EGYÉB ADÓNEMEK, FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

1.

Általános Forgalmi Adó (ÁFA)

Az egyéni vállalkozó a NAV-hoz történő bejelentkezéskor dönthet úgy, hogy tevékenységére alanyi adómentességet választ. Ennek feltétele, hogy a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után várható bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos összeghatárt. Ha valaki év közben kapja meg az adószámát, úgy a bevételi értékhatárt időarányosítani kell.

Az alanyi mentességet választó egyéni vállalkozó szálláshely szolgáltatása után adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult és kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó nem szerepel, helyette az AM rövidítés kerül feltüntetésre.

Amennyiben a szálláshely-szolgáltató bejelentkezéskor az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választ, úgy számláit a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő ÁFA-tartalommal kell kiállítania. Ebben az esetben bizonyos feltételek fennállása esetén adólevonási jog is megilleti őt az általa beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások tekintetében. A részletes szabályok megtalálhatók az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben.

 

2.

Helyi iparűzési adó (HIPA)

A székhely és telephely szerinti önkormányzat irányába az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adót köteles fizetni, amennyiben a helyi adórendelet másként nem rendelkezik.

Az iparűzési adót nem a jövedelem, hanem a nettó árbevétel alapján, meghatározott adóalapot csökkentő tételek figyelembe vételével, kell megfizetni.

Az adó mérték maximum 2%.

Az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozzák a mértékét, ezért van ahol egyáltalán nincs iparűzési adó fizetési kötelezettség. Továbbá meghatározhatnak mentességi határt is, ami alatt egyáltalán nem kell adót fizetnie a vállalkozásnak.

A KATA szerint adózók iparűzési adó fizetési kötelezettségei ettől eltérnek. Választásuk esetén évi 2 x 25.000 Ft tételes adófizetési kötelezettség mellett is dönthetnek.

Az iparűzési adó előleget évente március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni az önkormányzatok által megadott számlaszámra.

3.

Építményadó

Az építményadó egy helyi adó típus, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok róhatják ki a lakóingatlanokra, a nem lakó ingatlanokra, valamint a reklámhordozókra.

A helyi önkormányzat differenciáltan is megállapíthatja az adómértékeket a vállalkozók által használt épületek tekintetében (funkció, alapterület alapján). De dönthet úgy is, hogy a vállalkozók székhelyeként, telephelyeként használt épületekre egyáltalán nem vet ki adót.

A tevékenység megkezdésekor ajánlott tájékozódni a helyi adózási szabályokról és a bejelentési kötelezettségekről.

 

4.

Idegenforgalmi adó (IFA)

Általános szabály szerint adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Mentes az adókötelezettség alól pl. a 18. életévét be nem töltött magánszemély, a közép- és felsőfokú oktatási intézményben munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, stb.

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj.

Az adó mértékének felső határa: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft, vagy a szállásdíj 4%-a.

Az adó beszedésére kötelezett a szállásadó, aki akkor is köteles az adót befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

A szálláshely-szolgáltatónak a tevékenység megkezdése előtt be kell jelentkeznie az Önkormányzathoz. Ezután kap egy nyomtatványt, melyen nyilvántarthatja a vendégforgalom adatait. Ennek segítségével állapítja meg a havi adófizetési kötelezettségét.

Az IFA bevallása a “Bevallás az idegenforgalmi adóról” nevű nyomtatványon történik. Minden Önkormányzatnak saját nyomtatványa van. Ilyen  nyomtatványt kérhető az Önkormányzatnál, vagy letölthető a honlapjukról. De leadható elektronikusan is az e-önkormányzat felületén, vagy az ÁNYK-n keresztül. Az idegenforgalmi adóbevallást mindig a következő hónap 15-ig kell beküldeni az Önkormányzathoz és eddig a határidőig kell befizetni is.

5.

Kamarai tagdíj

Az egyéni és társas vállalkozások számára 2012 óta kötelező a kamarai regisztráció.

A vállalkozásoknak a bejegyzésüket követően haladéktalanul kezdeményezniük kell a kamarai nyilvántartásba vételüket. Ez történhet online felületen keresztül, vagy a megyei Kamara honlapjáról letöltött nyomtatvány beküldésével postai úton, illetve személyesen a Kamara ügyfélszolgálatán.

A regisztrációval egyidőben, majd azt követően minden év március 31-ig meg kell fizetni az évi 5000 forintos regisztrációs díjat is. A befizetés történhet személyesen, átutalással, vagy postai csekken.

A regisztrációs díj befizetése törvényi kötelezettség, elmulasztása esetén a NAV adók módjára behajthatja azt.

Ha ijesztő számodra ez a sok választási lehetőség és adónem, keresd  Kvantum Könyvelőirodát! Mi segítünk eligazodni az adójogszabályok útvesztőjében.

Cikksorozatunk következő részében arra keresünk választ, milyen bevallási kötelezettség terheli a közösségi adószámmal rendelkező szálláshelykiadót, ha ÁFA-mentes számlát kap külföldről.