Úgy érzed, nincs kiút a családtámogatási ellátások káoszából? Láss végre tisztán! Itt minden fontos infót megtalálsz! 4. rész

A 2020-ban bevezetett családtámogatási formák

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)

2020. január 1. óta új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a négy vagy több gyermekes anyák. Ez alapján a kedvezményre jogosultaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük egyes meghatározott jövedelmeik után. Ilyen például a munkabér, a táppénz, a vállalkozói kivét, őstermelői jövedelem, megbízási díj, stb.

Kik a kedvezményre jogosultak?

Aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt legalább négy gyermek után:

  • családi pótlékra jogosult, vagy
  • családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt

Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna.

NÉTAK-os anya péládul:

  • négy gyermeket szült, akiket jelenleg is saját háztartásában nevel
  • saját két gyermeke mellé örökbe fogadott két másik gyermeket (az örökbefogadott gyermekek után családi pótlékot kap, vagy legalább 12 évig korábban kapott)
  • négy gyermeket szült, akik közül egy meghalt
  • négy gyermeket szült, a férjétől elvált, váláskor a gyermek az apához került (a gyermek után legalább 12 évig az anya jogosult volt a családi pótlékra)

Nem tekinthető NÉTAK-os anyának például

  • az a nő, aki négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 12 éven aluli gyermeke
  • a nő, aki a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé

Az adókedvezmény azokra a hónapokra tekintettel vehető igénybe, amelyekben  a jogosultság fennáll.

Mi a jogosultság időszaka?

Az első jogosultsági hónap 2020 januárja, ha az édesanya már akkor is a jogosultak közé tartozott. Egyéb esetben a jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyben az édesanya először megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek.

Pl. ha a család 4. gyermeke 2021. március 21-én született meg, akkor az édesanya 2021. március 1-től válik jogosuttá.

Mi a kedvezmény alapja?

A jogszabály tételesen felsorolja azon jövedelmeket, melyekre tekintettel érvényesíthető az adómentesség. Ezeken kívül más jövedelemnél nem vehető figyelembe (pl. bérbeadásból származó jövedelemre sem).

Bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelem pl.:

  • munkaviszonyból származó jövedelem
  • adóköteles társadalombiztosítási ellátás (pl. táppénz. GYES, GYED)
  • álláskeresési segély
  • végkielégítés
  • társas vállalkozásban személyes közreműködésre, vagy vezető tisztségviselői tevékenységre tekintettel szerzett jövedelem

Önálló tevékenységből származó jövedelem pl.:

  • vállalkozói kivét, vagy átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme
  • mezőgazdasági őstermelő jövedelme
  • megbízási díj

Hogyan lehet igénybe venni az adókedvezményt?

  • év végén, az adóbevallás benyújtásakor
  • év közben, a NAV honlapján elérhető adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével, melyet a munkáltatónak, vagy kifizetőnek kell átadni
  • online nyomtatványkitöltő alkalmazás (ONYA) segítségével

 

Örökbefogadói díj

Ez az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás is 2020. január 1-én került bevezetésre.

A jogosultság feltételei:

  • az örökbefogadó biztosított és az ezt megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt
  • a 2. életévét betöltött gyermeket (vagy ikrek esetén a 3. életévüket betöltött gyermekeket) örökbefogadás céljából nevelésbe vette
  • a gyermeket a gondozásba vétel időpontja előtt legalább egy éve nem neveli folyamatosan a saját háztartásában

A jogosultság időtartama: a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. nap

Összege:

Az örökbefogadói díj összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér  kétszeresének 70%-a.

Különböző korú gyermekekre tekintettel egyidejűleg több örökbefogadói díjat is igénybe lehet venni. Ha a biztosított több gyermek után is jogosult az ellátásra, úgy az a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

Az örökbefogadói díjból csak személyijövedelemadó-előleg kerül levonásra.

A támogatás igénybe vevője egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válik.

Az örökbefogadói díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhető keresőtevékenység.

Igénylése:

Az igényt a foglalkoztatónál kell előterjeszteni az „Igénybejelentés örökbefogadói díjra” elnevezésű nyomtatványon.

 

 

Nagyszülői GYED

A nagyszülő gyermekgondozási díjra jogosult, ha:

  • a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
  • a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője (egyedülálló esetén az alapjogosult) keresőtevékenységet végez,
  • a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
  • a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője (egyedülálló esetén az alapjogosult) írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével
  • azon gyermekre tekintettel, aki után az ellátást megállapították, GYES-t nem folyósítanak.

Nem jár a nagyszülő részére gyermekgondozási díj, ha pl.:

  • a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
  • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. bölcsőde) helyezték el,
  • a nagyszülő egyéb rendszeres pénzellátásban részesül

A nagyszülői GYED legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén pedig a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.

A nagyszülő részére megállapított GYED összegét a nagyszülő jövedelméből az általános szabályok szerint kell megállapítani.

Az igénylő nagyszülő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az „Igénybejelentés nagyszülői gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be a foglalkoztatója részére.

Nagyszülői gyermekgondozási díj folyósítása esetén a nagyszülő kizárólag otthonában végezhet keresőtevékenységet.