A kata-alanyokat és kifizetőiket terhelő adminisztratív kötelezettségek

Tapasztalataink szerint sokak számára nem egyértelmű, hogy a 3 millió forintos értékhatár mostantól az adatszolgáltatási kötelezettségre is vonatkozik-e.; az sem egyértelmű mindenki számára, kit terhel az adófizetési, illetve bevallási kötelezettség, és a feleknek milyen tájékoztatási kötelezettségeik vannak egymással szemben.
 
Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét.
 
Tavaly év elején megjelent cikkünkben volt már szó arról, hogy a katásoknak február 25-éig, a kifizetőknek március 31-ig kell adatot szolgáltatniuk, ha az előző naptári évben a kifizető 1 millió forint feletti összegben juttatott bevételt a kata-alany részére.
2021-től az adott kifizető által a tárgyévben 3 millió forintot meghaladó összegben juttatott bevételhez is kapcsolódnak adminisztratív kötelezettségek.
 
 
A jogszabályi háttér
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (a továbbiakban: Katv.) 8. § (6a)-(6d) bekezdései 2021. január 1-jétől 40%-os adókötelezettséget vezettek be az alábbi esetkörökre vonatkozóan:
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (a továbbiakban: kata) alanya belföldi vagy külföldi
kapcsolt vállalkozástól szerez bevételt.
A kata alanya a tárgyévben ugyanazon, vele kapcsolt vállalkozási jogviszonyban nem álló
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetőtől (a továbbiakban: belföldi kifizető) vagy
külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető)
szerez az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt.
Kapcsolt vállalkozásnak a Katv. 2. § 9. pontja értelmében a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozást kell tekinteni.
Az Art. 7. § 31. pontjának a) alpontja értelmében kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.
 
A 3 millió forintot meghaladó bevételt terhelő 40%-os adó alól kizárólag a következő esetek jelentenek kivételt:
a felek közötti kapcsoltság miatt értékhatárra tekintet nélkül 40%-os adó alá eső tételek;
az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak juttatott összeg;
az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttatott összeg;
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető által a kisadózó vállalkozásnak juttatott összeg.
 
Honnan tudhatjuk meg, hogy katás-e a partnerünk?
Ha a bevétel juttatója belföldi kifizető, a Katv. előírásai értelmében a kifizető köteles az új 40%-os adó megfizetésére, valamint a bevallására is, akár kapcsolt vállalkozásban áll a kata-alannyal, akár nem. Ahhoz azonban, hogy a kifizető tudja, mely partnerei esetében merül fel bevallási és adófizetési kötelezettsége, tisztában kell lennie azzal, hogy partnerei közül kik alanyai a katának, és kik nem.
 
A Katv. 3. §-a alapján kata-alany
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
e) az ügyvédi iroda
lehet.
Ha tehát a partnerünk a fenti körök egyikébe sem tartozik bele, nem is kell tovább vizsgálódnunk. Ha viszont például egyéni vállalkozótól vagy betéti társaságtól fogadunk be számlát, már elképzelhető, hogy terhelni fognak bennünket a 40%-os katával kapcsolatos kifizetői kötelezettségek.
 
Na de honnan tudhatjuk meg, hogy a partnerünk katás-e?
Először is küszöböljünk ki néhány közkeletű tévhitet!
“A katások mind alanyi mentesek”
Hibát követünk el, ha azokat a partnereket, akiknek az adószámában az áfa-kód “2”, vagyis áfa-körösök, eleve kirostáljuk. A kata-alanyiság ugyanis nem jelenti automatikusan alanyi áfamentesség választását, ezért az áfás számlát kibocsátó partnereink között is lehetnek kata-alanyok.
“Megnézem a korábbi számlákat, és abból megállapítom”
A partner által kibocsátott számla valóban támpontot jelenthet, mivel azon a Katv. értelmében kötelező feltüntetni azt, hogy “Kisadózó”, de ezen jelzés hiánya még nem jelenti minden esetben azt, hogy a partnerünk nem katás.
Míg ugyanis az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (4) bekezdése kimondja, hogy a pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a “pénzforgalmi elszámolás” kifejezést nem tüntette fel, hasonló rendelkezést a Katv. nem tartalmaz. Ezért ha katás partnerünk elfelejtette a “Kisadózó” jelzést feltüntetni a számlán, ez nem változtat azon a tényen, hogy kata-alany részére teljesítettünk kifizetést.
E mellett a kata-alanyiságra év közben is át lehet térni, és kilépni is lehet év közben. Ha tehát 2021. januárjában Megbízható Ubul egyéni vállalkozó “Kisadózó” jelzéssel állít ki felénk számlát, ez nem jelenti azt, hogy az év végéig katás lesz. Másrészről attól, hogy a Számíthat Ránk Bt. januárban még nem katásként számlázott nekünk, év közben még áttérhet a Katv. hatálya alá, és onnantól figyelnünk kell a 3 milliós értékhatárt, ha pedig kapcsolt vállalkozások vagyunk, már az első hónaptól 40%-os kata alá fognak esni a részére teljesített kifizetéseink.
“Megnézem a NAV oldalán”
A kata-alanyokról nincs külön lekérdezhető nyilvántartás sem a NAV honlapján, sem más felületen, ezért a kifizetők kizárólag a partnereiktől kapott információk alapján tudják megállapítani, hogy kata-alany részére juttatnak-e bevételt.
A Katv. a fentiek miatt 2021-től kötelezően előírja, hogy a kisadózó vállalkozások tájékoztassák a kifizetőket a katás státuszukról.
 
 
A kisadózó vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége a kifizető felé
Cikksorozatunk előző részében megvizsgáltuk, hogy milyen támpontjai vannak a kifizetőnek, ha meg akarja állapítani, hogy szerződéses partnere a kata alanya-e. Kiderült, hogy sem a partner adószáma, sem a korábbi számlái, sem hatósági nyilvántartás nem segít ennek egyértelmű megállapításában.
 
A kifizetőknek ugyanakkor feltétlenül rendelkezniük kell ezzel az információval, hiszen ennek hiányában nem tudják eldönteni, hogy egy adott partner részére történő kifizetéseknél kell-e figyelniük, elérték-e az év során a 3 millió forintos határt. Kapcsolt vállalkozásnál pedig már az első kifizetések után adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségük keletkezik.
Annak érdekében, hogy a kifizetők időben fel tudjanak készülni a katás partner részére történő kifizetésekhez kapcsolódó kötelezettségeikre, a Katv. 13. § (2) bekezdése 2021-től előírja, hogy a kata-alanyok a kifizetővel történő szerződéskötéskor kötelesek írásban tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősülnek.
 
Említettük, hogy a kata-alanyiságra év közben is át lehet térni, és kilépni is lehet év közben. Ha a cikksorozatunkban példaként felhozott Megbízható Ubul egyéni vállalkozó 2021. januártól májusig kisadózó, majd áttér a személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor előfordulhat, hogy 2021. során összességében több mint 3 millió forintot fizetünk ki neki, de ha az értékhatárt már az szja-s időszaka során lépjük át, akkor az értékhatár elérése miatt nem keletkezik 40%-os kata-kötelezettségünk. Ugyanígy előfordulhat az is, hogy egy partnerünk évekkel ezelőtt katásként lépett velünk szerződéses kapcsolatba, időközben más adónemre tért át, de 2021-ben visszalép a kata hatálya alá. Ekkor onnantól figyelnünk kell a 3 milliós értékhatárt, ha pedig kapcsolt vállalkozások vagyunk, már kezdettől 40%-os kata alá fognak esni a részére teljesített kifizetéseink.
A fentiek miatt a katások arról is kötelesek tájékoztatni a kifizetőt, ha a kisadózói jogállásuk megszűnik vagy újrakeletkezik, mégpedig a változást megelőzően, a változás kezdő időpontjának megjelölésével. Így a kifizető nyomon tudja követni, hogy a szerződéses partnere részére a tárgyév során kifizetett összegek közül melyeknél merül fel 40%-os kata.
 
Érdekes kérdést vet fel az „újrakeletkezik” kifejezés alkalmazása. Az „újra-” előtag logikailag azt feltételezi, hogy már volt korábban kisadózói jogállása a partnernek. Szó szerinti értelmezés esetén amennyiben a Számíthatsz Ránk Bt. például a társasági adó alanyaként kezdte pályafutását, és abból lép át mindennemű katás előélet nélkül a kata hatálya alá, akkor rá nem vonatkozna a tájékoztatási kötelezettség. Figyelembe véve azonban azt, hogy a jogalkotói szándék egyértelműen az volt, hogy a kifizető időben értesüljön az adókötelezettségeit érintő, a partnere kisadózói jogállásával kapcsolatos információkról, véleményünk szerint a Számíthatsz Ránk Bt. akkor jár el helyesen, ha a kata hatálya alá való áttérést megelőzően tájékoztatja erről a részére bevételt juttató belföldi kifizetőket.
 
Lehetnek olyan partnereink is, akikkel már 2020-ban is szerződéses kapcsolatban álltunk. Mivel esetükben kivitelezhetetlen volna a szerződéskori nyilatkozat, a jogalkotó átmeneti szabályként rögzítette a Katv. 32/E. § (2) bekezdésében, hogy a 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a kata-alanynak 2021. január 15-éig kell teljesítenie a 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét.
A NAV honlapján 2021. január 13-án jelent meg tájékoztatás a fenti kötelezettségről. Tapasztalataink szerint azonban még mindig vannak kata-alanyok, akik nem tudnak róla. Mivel ennek következtében előfordulhat, hogy a kifizetők továbbra sem rendelkeznek minden katás partnerről információval, célszerű áttekinteniük a partnereik listáját, és a cikksorozatunk első részében említett körbe (egyéni vállalkozó, egyéni cég stb.) tartozó személyek, szervezetek közül azokat, akik még nem adtak tájékoztatást a kisadózói státuszukra vonatkozóan, nyilatkoztatni, hogy katásak-e.
Ha egy kifizető partnere nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, és a kifizető, nem tudva arról, hogy partnere katás, elmulasztja a 40%-os adót megállapítani, bevallani és megfizetni, akkor a kifizető egy esetleges mulasztási bírság kiszabása során ez enyhítő körülménynek számíthat.
 
Mindazonáltal ha a katás partner a tájékoztatást nem tette meg, de a számláján feltüntette, hogy “Kisadózó”, a kifizető akkor jár el a tőle elvárható körültekintéssel, ha nyilatkoztatja a számlakibocsátót a katás státuszára vonatkozóan. A kellő körültekintés hiánya ugyanis a mulasztási bírság kiszabása során az adózó terhére értékelendő körülmény.
A kifizetőknek célszerű a partnereik közé tartozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek, betéti társaságok, közkereseti társaságok és ügyvédi irodák tekintetében a szerződések illetve a partnerek tájékoztatásai alapján nyilvántartást vezetniük, amelyben az esetleges változások bejelentése alapján naprakészen tartják a partnerek kisadózói státuszára vonatkozó információt, valamint nyomon követhető az adott partner részére a tárgyévben és azon belül a tárgyhónapban kifizetett összeg. Ez megkönnyíti a 40%-os katával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.
Sablonszerződéssel rendelkező kifizetőknél érdemes lehet a szerződésbe a partner kata-alanyiságára vonatkozó nyilatkozatot beilleszteni, amelyben a partnernek már csak ki kell választania a megfelelő opciót (pl. “A Vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya: IGEN / NEM”).
 
Megjegyezzük, hogy míg a polgári jog szabályai szerint – eltérő jogszabályi előírás hiányában – szerződést kötni nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is lehetséges, a kisadózó vállalkozói státuszról szóló tájékoztatás megtételére a Katv. kifejezetten írásbeli formát ír elő. Mind a már 2021 előtt is fennálló, mind pedig a 2021-ben vagy azt követően megkötött szerződések esetén igaz tehát az, hogy még ha maga a szerződéskötés nem írásban történt is meg, a katás akkor is írásban köteles tájékoztatni jogállásáról a kifizetőt.
Sem a Katv., sem más adózási jogszabály nem ír ugyanakkor elő ezen írásbeli tájékoztatásra vonatkozóan formai követelményeket, így formanyomtatvány használatát, illetve közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formát sem. A felek közös megállapodása alapján ezért lehetőség van akár egyszerű magánokirati formában is megtenni a tájékoztatást.
A kifizető tájékoztatási kötelezettsége a kisadózó vállalkozás felé
Tájékoztatási kötelezettsége nemcsak a kata-alanynak áll fenn a kifizető felé, hanem a kifizetőnek is a katás partnere irányában.
A Katv. 13. § (3) bekezdése szerint a belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
E tájékoztatási kötelezettség tekintetében a törvény nem ír elő írásbeli formát, mindazonáltal javasolt ezt a tájékoztatást is írásban megtenni, mivel így a kifizető könnyebben bizonyíthatja, hogy eleget tett a jogszabályi kötelezettségének.
 
 
Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét. Most az idei és a 2022-es adatszolgáltatási kötelezettségeket vizsgáljuk.
 
Adatszolgáltatás idén és jövőre
Adatszolgáltatási kötelezettséget már 2021 előtt is előírt a Katv. mind a kata-alanyok, mind a kifizetők részére az 1 millió forintot meghaladó tárgyévi kifizetések után. Az új 40%-os adóhoz is kapcsol adatszolgáltatást a jogszabály, azonban ez már csak a kisadózó vállalkozás oldalán jelentkezik, és más feltételekkel, mint az “1 milliós” adatszolgáltatás.
A 2020. adóévre: csak az 1 millió forint feletti kifizetésről
A katás vállalkozás adatszolgáltatása
A Katv. 11. § (5) bekezdése értelmében a kisadózó vállalkozásuknak az adóévi katás bevételeikről benyújtott nyilatkozatban vagy bevallásban adatot kell szolgáltatniuk az üzleti partnereik nevéről, címéről és a tőlük a naptári évben megszerzett bevételről, ha ez a bevétel meghaladja az 1 millió forintot.
 
A katásoknak nem minden üzleti partnerről és nem minden befolyt összegről kell azonban adatot szolgáltatniuk.
Az nem befolyásolja a jelentési kötelezettséget, hogy a partner belföldi vagy külföldi, tehát a külföldi partnertől kapott bevétel után is fennáll. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyektől (ideértve az adószámos magánszemélyeket is) kapott bevétel viszont értékhatártól függetlenül nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá.
 
Bevételnek csak a Katv. szerint a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegek számítanak, ezért az értékhatár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni például a kisadózó által áthárított áfát, a kapott kölcsönt, hitelt, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást.
Az értékhatárba kizárólag a naptári évben megszerzett bevételek számítanak bele, függetlenül a számla kibocsátási dátumától és a teljesítés időpontjától. Ha tehát a katás vállalkozás 2020-ban számlázott ki egy értékesítést, de a partnere csak 2021-ben rendezte a számlát, akkor annak összegét nem a 2020., hanem a 2021. évben kell figyelembe venni. A 2020. évhez számítandó viszont az az összeg, amelyet a katás 2019-ben számlázott ki, de 2020-ban lett kifizetve.
 
Mivel az áfa főszabály szerint teljesítési, míg a kata pénzforgalmi szemléletű adónem, ha pl. egy áfa-körbe tartozó, éves áfa-bevalló katás vállalkozás 2020. december 20-ai teljesült értékesítéséről kiállított számláját a partner 2021. január 5-én fizette ki, a vállalkozásnak az ügylet áfáját a 2020. évi bevallásába kell beállítania, míg a nettó érték a 2021-es évben fog az 1 millió forintos katás értékhatárba beszámítani (és immár az új 3 millió forintos értékhatárba is).
A 2020-as adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kata-alany nem számlát állított ki – akár azért, mert a bevétel nem értékesítés ellenértéke volt (pl. elszámolási kötelezettség nélkül kapott vissza nem térítendő támogatás), akár azért, mert az adóalany mentesült a számlakibocsátás alól (pl. tárgyi mentes értékesítésnél számviteli bizonylat kibocsátása mellett).
 
A “nyilatkozat” és a “bevallás”, amelyben az adatszolgáltatást el kell végezni, ugyanazon nyomtatványt takarja: a ‘KATA jelű nyomtatványt, vagyis a 2020. adóév tekintetében a 20KATA jelűt. A kétféle megnevezésnek az az oka, hogy a kizárólag tételes adó megfizetésére kötelezett adóalanyok számára a jogalkotó csak nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő, ami a nyomtatvány főlapján az (E) “NYILATKOZAT kisadózó vállalkozás által elért bevételről” rovat kitöltésével tehető meg; míg a 40%-os adó fizetésére is köteles katásoknak a nyilatkozaton kívül a százalékos adóról bevallást is be kell adniuk – 2020-ban ez még csak az általános értékhatár átlépésekor merült fel, és a nyomtatvány 01 lapja szolgál a bevallás megtételére.
Az egy kifizetőtől az adóévben megszerzett, az 1 millió forintos értékhatárt meghaladó bevétel kapcsán felmerülő adatszolgáltatást a ’KATA bevallás 02 lapján tudjuk megtenni.
A határidő értelemszerűen a nyilatkozat, bevallás megtételére nyitvaálló határidő: az adóévet követő év február 25., vagy, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 nap.
 
Kötelezően közlendő adatnak a partner neve, címe és a tőle kapott bevétel minősül. A bevétel kapcsán fontos, hogy míg a nyilatkozat és a bevallás adatait ezer forintban, addig az adatszolgáltatásban kifizetőnként összesítve közölt összegeket forintban kell megadni. A partner adószáma nem kötelező adat, de belföldi kifizető esetén az egyértelmű és könnyebb azonosíthatóságot szolgálja, ha feltüntetjük; az adatszolgáltatás azonban ennek hiányában is hibátlannak minősül.
Kifizetői adatszolgáltatás
A kata-alanyok adatszolgáltatásának párjaként a Katv. 13. § (1) bekezdése a kifizetők részére is adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő 2020-ra is a kata-alanyok részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg tekintetében, ha az meghaladta az 1 millió forintot.
 
Kifizetői adatszolgáltatásra kizárólag az Art. szerinti adózók kötelesek, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát. Nem kell tehát jelentést tennie a kata-alanyok partnerei közül a külföldieknek, a belföldiek közül az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyeknek, valamint azoknak sem, akik maguk is katás vállalkozások.
A kifizetők által kötelezően jelentendő adatok: a kisadózó vállalkozás neve, címe, adószáma (itt ez nem opcionális elem), továbbá a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg, ha az meghaladja az 1 millió forintot.
A „naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg” kitétel azt jelenti, hogy a kifizetőnek is kizárólag a katás bevételek körébe tartozó juttatásokról kell adatot közölnie, és az értékhatárba itt is csak azok a tételek tartoznak bele, amelyek kifizetése megtörtént az adott naptári évben. Utóbbi miatt lényeges, hogy a katás partnerekkel kapcsolatos tranzakciók leválogatása a pénzügyi rendezés, ne pedig a számla kibocsátásának vagy teljesítésének dátuma alapján történjen.
A 2020-as adatszolgáltatás teljesítése során a partnernek sem kell figyelembe vennie a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.
Az adatszolgáltatás határideje változatlanul a tárgyévet követő év március 31. napja. A kötelezettség teljesítésére a ’K102 jelű nyomtatvány szolgál. A 2020. naptári évben kifizetett összegekről tehát a 20K102 jelű nyomtatványon kell információt adni az adóhatóság részére, 2021. március 31-ig. Ez ún. kötegelt nyomtatvány (a ’08-as és ’65-ös bevalláshoz hasonlóan), vagyis
a 20K102A jelű főlapból adatszolgáltatónként egyet kell kitölteni,
a 20K102M jelű résznyomtatványból viszont annyi lapot, ahány kisadózó vállalkozásról adatot szolgáltat a kötelezett.
A nyomtatványon a Társaság által az adott kisadózó vállalkozásnak esetlegesen különböző időpontokban juttatott összegeket egybeszámítva, egy összegben kell szerepeltetni, az általános forgalmi adó összege nélkül, forintban (nem ezer forintban).