Gyakran ismételt kérdések az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban
Gyakran ismételt kérdések az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban
1. 2020. július 1-jén hogyan változott az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségének bejelentése?
2020. július 1. óta a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét, és erről értesíti az érintett személyt.
Ez azt jelenti, hogy a természetes személynek a fizetési kötelezettségét főszabály szerint már nem kell bejelentenie, arra csak kivételes esetekben van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetes személy bejelentését a NAV visszautasítaná, a „T/1011U jelű adatlapon benyújtott bejelentést a NAV minden esetben átveszi.
2. Külföldi biztosítás bejelentésére, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége alóli kijelentkezésre 2020. július 1. óta hogyan van lehetőség?
Annak a tajszámos személynek, aki valamely EGT-tagállamban,
Svájcban, Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban, nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében biztosított, be kell jelentenie a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül az egészségbiztosítónak.
A ’T1011U nyomtatványon csak a járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges törlését lehet kérni (bejelentés típusa a „2-es” kód).
3. Most jöttem meg külföldről, de nem kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi szolgáltatás járulékfizetésre, pedig nincs munkahelyem és ellátásban sem részesülök. Mi a teendőm?
A ’T1011U adatlapon jelentheti be fizetési kötelezettségét az, akinek a NAV bármely okból nem írta elő a kötelezettséget. Az okok között szerepelhet, ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy korábban nem minősült belföldinek vagy foglalkoztatója nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét. A bejelentés mellett nyilatkozni kell arról is, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosítása.
4. Kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amivel nem értek egyet. Mi a teendő ilyenkor?
Ilyenkor egyeztetést kell kezdeményezni a kormányhivatalnál. Ha az illető biztosított, az egyeztetést a NAV-nál lehet kezdeményezni.
5. Mi a teendőm, ha nem tudom fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési kedvezményt (részletfizetést, fizetési halasztást, mérséklést) kérhet a NAV-tól, ami azonban csak akkor engedélyezhető, ha annak a törvényi feltételei fennállnak. A fizetési kedvezmény részletes szabályairól bővebb információ a NAV honlapján elérhető 30.1 számú információs füzetben olvasható.
Szociális rászorultság alapján a járási hivatal annak állapíthatja meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, továbbá az
b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
Annak, aki ezeknek a szigorú feltételeknek megfelel, érdemes a járási hivatalt megkeresni annak érdekében, hogy az egészségbiztosítási szolgáltatásra való jogosultságát a járási hivatal a lehető legrövidebb időn belül megállapítsa.
6. Mi történik, ha nem fizetem meg az előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Nem veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást az, aki nem fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra az ebből keletkező hátralék összege több mint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosa (46 260 forint). Ebben az esetben a NEAK érvényteleníti a tajszámot is.
Forrás: NAV-hírlevél