Ne csússz el az ingóságértékesítés banánhéján!

 

Vatera, FB-Marketplace, Jófogás, Meska – sokan szeretik és használják őket! De vigyázat, mert könnyen egy vaskos NAV-büntetés lehet a vége!

Lássuk, mit mondanak az adószabályok az ingóságok értékesítéséről!

 

Bár mindegyik kitűnő lehetőség a megunt dolgok „újrahasznosítására”, de tudnod kell, hogy a virtuális piacozás bizonyos értékhatár fölött, vagy üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása esetén adófizetési kötelezettséggel jár! Éppen ezért mindenkinek ismernie kell az ingóságok értékesítésre vonatkozó jogszabályi környezetet!

Ne ijedj meg, száraz és nehezen érthető törvényi idézetek helyett a való életből vett példákon keresztül mutatom be neked az alapvető szabályokat.

 

Első eset: Miután Gréti és Márk szinte minden ruhájukat kinőtték, valamint sok játékukat megunták, édesanyjuk (Anita) meghirdette azokat a Jófogáson. Az így megszerezett bevétel (amit a vevők átutaltak neki) 100.000 Ft volt. Ugyanebben az évben Anita a Vaterán eladta nagyszülei könyvgyűjteményét és porcelánjait, melyekért 150.000 Ft-t kapott. (Év közben folyamatosan listát vezetett az átvett összegekről, ezért pontosan tudta, mekkora bevétele származott az ingóságok értékesítéséből – célszerű követned a példáját!)

Az általa így megszerzett 250.000 Ft nem számít adóköteles bevételnek, mégpedig két okból sem:

  • a családja számára felesleges tárgyakat értékesítette, ami nem minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek
  • az adóévben elért bevétel nem érte el a 600.000 Ft-t, ami az adómentesség felső határa

Ezért sem adóbevallási, sem adófizetési kötelezettsége nincs.

 

Második eset: Anita ebben az évben ki akarta cserélni a lakás bútorait is. Ezért az előbb említett eladások mellett értékesítette a régi berendezési tárgyakat, melyekért 750.000 Ft-t kapott.

Így az összes bevétele 1.000.000 Ft lett, ami adóköteles, hiszen meghaladja a 600.000 Ft-os adómentes határt. Hogy eldönthessük mennyi a fizetnivalója, ki kell számolnunk az értékesítésekből származó jövedelmet is.

Ez kétféleképpen történhet: ha megvannak az eladott áruk vásárlásakor kapott régi számlák, akkor az egykori beszerzési árat levonjuk a most kapott bevételből. (Bevétel – Egykori beszerzési ár = Jövedelem)

Ha a számlák nincsenek meg, akkor a most kapott bevétel 25%-a tekintendő jövedelemnek.

Mivel az eladott dolgok beszerzésekor kapott régi számlákat Anita már találta meg, ezért a bevétel 25%-át veszi figyelembe az értékesítésből származó jövedelemként. Ebben az esetben ez 1.000.000 x 25% = 250.000 Ft.

Ingóság értékesítése után csak akkor kell adót fizetnünk, ha a jövedelem meghaladja a 200.000 Ft-t. És akkor is csak a 200.000 Ft feletti rész után.

Anita jövedelme 50.000 Ft-tal haladja meg a 200.000 Ft-t, így ez után az 50.000 Ft után kell bevallania és megfizetnie a 15% személyi jövedelemadót.

 

Harmadik eset: Gábor korábban antikváriumban dolgozott, de idén nyugdíjba vonult. Úgy döntött, kamatoztatni fogja tapasztalatait és a netes piacokat böngészve folyamatosan könyveket vásárol fel, melyeket majd haszonnal adhat tovább. Tegyük fel, hogy az év végéig 800.000 Ft bevétele származik ebből a kereskedésből, az eladott könyvek beszerzésére pedig 650.000 Ft-t fordít.

Esetében is figyelembe vehető lenne a fent említett 600.000 Ft-os adómentes bevételi határ, de Gábor bevétele 200.000 Ft-tal meghaladja ezt, így kénytelen jövedelmet számolni a bevételeiből.

Ahhoz, hogy eldönthessük mennyi adót kell fizetnie év végén, adójogi szempontból is értelmeznünk kell a könyvbeszerző és –értékesítő tevékenységét.

Gábor nem munkaviszonyban, de üzletszerűen és rendszeresen vásárol fel és ad el könyveket. Célja a bevételszerzés.

Ezért tevékenységét az SZJA- és ÁFA-törvények szerint üzletszerű gazdasági tevékenységnek kell tekinteni.

Jogszabályi előírások szerint ezt az üzletszerű gazdasági tevékenységet csak adószám birtokában végezheti, emiatt bejelentkezési, számlaadási és nyilvántartási kötelezettségei is keletkeznek, valamint az ÁFA-törvény előírásaira is figyelemmel kell lennie, hiszen Gábor adóalanynak minősül.

Az SZJA-törvény alapján Gábor fent említett jövedelme ún. önálló tevékenységből származó jövedelem, ami után nem csak 15 % SZJA-t, hanem 17,5 % szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie, mégpedig a jövedelem 85%-a alapján.

Jövedelmét kétféleképpen számíthatja ki: vagy 10% költséghányad alkalmazásával, vagy tételes költségelszámolással. Előbbi esetben a bevétel 90%-a tekintendő jövedelemnek, ehhez a költségszámlákat nem kell gyűjtenie. Tételes költségelszámolás választása esetén Gábor az SZJA-törvényben felsorolt, a tevékenysége érdekében ténylegesen felmerült és számlával igazolt költségeit számolhatja el a bevételeivel szemben. Célszerű lesz ez utóbbit választania, hiszen az értékesített ingóságok beszerzésére fordított kiadások levonhatók a bevételből. Ez pedig nála jelentős tétel!

Azt is fontos tudnia, hogy az Anitára vonatkozó 200.000 Ft-os adómentes jövedelemhatárt nem alkalmazhatja a gazdasági tevékenység keretében végzett ingóságértékesítések után.

Összefoglalva megállapítható, hogy Gábornak negyedévente jövedelemadó-előleget kell számolnia és fizetnie, mégpedig a negyedévet követő hónap 12. napjáig. 

 

Negyedik eset: Erzsike szintén nyugdíjas. Mindig szeretett kézimunkázni, ezért az unokáinak is rengeteg állatkát kötött és horgolt. Akik látták a műveit, mind vásárolni akartak az aranyos figurákból. Ezért kitalálta, hogy eladásra is készít belőlük, majd a Meskán meghirdeti és értékesíti őket.

Annak ellenére, hogy a felületes szemlélő némi hasonlóságot fedezhet fel az előbb tárgyalt esetekkel, de Erzsike tevékenysége valójában teljesen más. Az eladás szándékával készített tárgyak értékesítése ugyanis adójogilag nem tekinthető ingóságétékesítésnek. Így rá sem a 600.000 Ft-os bevételi, sem a 200.000 Ft-os jövedelmi adómentes határ nem vonatkozik.

Fontos, hogy az általa tervezett tevékenység az ÁFA-törvény alapján üzletszerű gazdasági tevékenység, ezért csak adószám birtokában van rá mód!

Gáborhoz hasonlóan Erzsike esetében is az adótörvényekben megfogalmazott kritériumokat kell figyelembe venni. Eszerint a gazdasági tevékenység jellemzői:

  • üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres
  • feltéve, hogy ellenérték megszerzésére irányul
  • és független formában valósul meg (nem munkaviszonyban)

Vállalkozása indítása előtt alaposan át kell gondolnia, hogy ötlete mennyire életképes, van-e tartós igény és fizetőképes kereslet a termékeire. Tisztában kell lennie a választott tevékenységre vonatkozó jogszabályokkal, saját munkabírásával, a szükséges kezdőtőke nagyságával, stb.

A döntés meghozatala előtt érdemes beszélnie egy könyvelővel, aki tájékoztatja az egyéni vállalkozásról, a választható egyéb cégformákról, az adózási módokról és szabályokról, a netes kereskedés előírásairól, stb.

Tudnia kell, hogy számára nem lesz megfelelő a sokak által preferált adószámos magánszemély-kategória, hiszen rendszeres és üzletszerű értékesítési tevékenységet folytat.

Célszerű üzleti tervet készítenie minden szóba jöhető vállalkozási és adózási formának megfelelően, így tisztázható az ötlet jövedelmezősége.

Ezután bármelyik Okmányirodában létrehozható számára Ügyfélkapu, ami minden további ügyintézés alapja. Erzsike ugyanitt tájékoztatást kaphat a tevékenységéhez előírt szakmai végzettségről is.

Adószámot kell kérnie, nyilatkoznia kell az ÁFA-alanyiságról, valamint egyéb bejelentkezési, nyilvántartási, számlaadási, stb. kötelezettségek is terhelik majd. Ahhoz, hogy vállalkozása rentábilisan működjön, érdemes lesz megismerkednie többek közt a hagyományos és online marketinggel, az árképzés technikájával, a webáruházak működésével, a költségoptimalizálással, stb.   

 

A részleteket megtaláljátok az alábbi jogszabályi helyeken:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

– 3.§ 46. Gazdasági tevékenység fogalma

– 16.§ Az önálló tevékenységből származó jövedelem

– 29.§ Az összevont adóalap megállapítása

– 58.§ Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

– 3. számú melléklet: Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

– 5.§ Az adóalany fogalma

– 6.§ Gazdasági tevékenység fogalma

2007. évi CL. törvény az adózás rendjéről

– 16.§ 1-2. Az adóhatósági bejelentkezésről

 

A cikk a 2019.07.15-én érvényes jogszabályoknak megfelelően készült.

Összeállította: Kovács Mariann